A d�l-dun�nt�li Szigetv�r a Zselic dombos ny�lv�nyain �s a d�li s�kvid�k tal�lkoz�s�n�l ter�l el Kaposv�rt�l 38 km-es, P�cst�l nyugatra, alig 30 km-es t�vols�gra. A nagy t�rt�neti m�ltra visszatekint� kisv�rost a k�z�pkorban az Alm�s-patak mocsaras vid�k�r�l kiemelked� l�szdombra �p�tett�k.
	Az egykori �p�tkez�si m�d nagy biztons�got adott a telep�l�snek. M�r a XV. sz�zadban a v�ros a messzi vid�k ipari �s kereskedelmi k�zpontja lett. Birtokosai a magyar t�rt�nelem neves csal�djai k�z�l ker�ltek ki. A XVI. sz�zadban az oszm�n t�r�k hadak ter�leti t�rnyer�s�vel p�rhuzamosan Szigetv�rnak mint v�gv�rnak jelent�s�g egyre ink�bb el�t�rbe ker�lt. A v�ros els� �zben 1556-ban ostromolt�k meg a t�r�k hadak, sikertelen�l. A m�sodik ostromra 1566-ban ker�lt sor.
A v�r kapit�nya Zr�nyi Mikl�s el�re tudta a v�get, de elhat�roz�s�hoz alig 2500 katon�val h� maradt. �let�k v�g�ig v�dt�k Szigetet. A v�rb�l �s v�rosb�l �ll� er�d�t�st Szulejm�n szult�n utols� magyarorsz�gi hadj�rata sor�n t�madta meg t�bb mint 80 ezer kit�n�en felszerelt katon�j�val. A v�gc�l nem a "vakondt�r�s" -�gy nevezte a t�r�k Szigetet- hanem B�cs elfoglal�sa volt. Az egy h�napig tart� harc sor�n a magyar v�d�k sorra elestek, s a v�ros �s a v�r t�r�k k�zre ker�lt. Az utols� napon 1566. szeptember 7-�n Zr�nyi n�h�ny megmaradt ember�vel az utols� mened�khely�r�l a bels� v�rb�l kirohant a m�r t�r�k ter�letre. Itt �rte mindannyiukat a hal�l. A t�r�k nem �r�lhetett a gy�zelemnek, az agg Szulejm�n szult�n is meghalt n�h�ny nappal a v�r elfoglal�sa el�tt. A gy�ztesek kif�radva a hossz� harct�l, az embervesztes�gt�l, valamint a szult�n hal�la �s a k�zelg� t�l miatt lemondtak a tov�bbi harcr�l. Szigetv�r elveszett, de �r�n megmenek�lt B�cs. Szigetv�rb�l t�r�k v�gv�r lett, a k�rny�k �llamigazgat�si, gazdas�gi �s vall�si k�zpontja. 112 �vi t�r�k uralom ut�n Szigetet 1688-89-ben foglalt�k vissza a cs�sz�ri hadak. A t�r�k Szigetv�rb�l osztr�k cs�sz�ri v�ros lett, s a nehezen megindul� polg�ri fejl�d�st M�ria Ter�zia rendelete g�tolta meg. A v�ros eladta �s a lakoss�got jobb�gysorsra juttatta. Majd a v�r is f�ldes�ri k�zbe ker�lt. A XVIII. sz�zad fejl�d�t a helyi iparosok �s keresked�k mindink�bb el�seg�tett�k, �s a XIX. sz�zad folyam�n gazdag pezsg� �let jellemz� Szigetv�rra.
	Szigetv�r a 400 �ves �vfordul�ja idej�n 1966-ban megkapta a v�rosi rangot, s ezid�t�l kezdve fejl�d�se gyorsabb �tem� lett. Lakosainak sz�ma jelenleg 12 000 f�. A cip�gy�r, a konzervgy�r mellett mind t�bb mag�nv�llalkoz� biztos�t a v�rosban munkalehet�s�get. A v�rosban 600 f�r�helyes k�rh�z m�k�dik. 100 f�r�helyes koll�gium, t�bb als�- �s k�z�pfok� oktat�si int�zm�ny, valamint Zeneiskola seg�ti az oktat�-nevel� munk�t.
Meleg vizes f�rd�je, k�nyvt�ra, s az �jonnan �p�lt m�vel�d�si h�za a k�rny�k kultur�lis �s idegenforgalmi ig�nyeit el�g�ti ki. A v�r, a megmaradt t�r�k �p�letek, valamint t�bb ki�ll�t�s Szigetv�r kultur�lis �s t�rt�neti �r�ks�g�nek �rz�i. A t�len-ny�ron nyitvatart� telm�lf�rd� a Zr�nyi v�r szomsz�ds�g�ban a v�ros centrum�t�l 300 m-re tal�lhat�. A 800 m�ter m�lyr�l felt�r� 62 C-os gy�gyhat�s� v�z n�triumkloridos, alkali-hidrog�nkarbon�tos h�v�z. Magas �sv�nyis� tartalma �s az oldott ionos br�m, j�d �s fluorid tartalma r�v�n kiv�l�an alkalmas reumatikus iz�leti �s mozg�sszervi betegs�gek kezel�s�re, oper�ci�k �s csontt�r�sek ut�ni rehabilit�ci�s kezel�sekre, n�gy�gy�szati probl�m�k kezel�s�re. A v�z �sv�nyis� �sszet�tele lehet�v� teszi, hogy a magas v�rnyom�sban szenved� �s sz�vbetegek is haszn�lj�k a f�rd�t. Szolg�ltat�sain: massz�zs, pedik�r, k�df�rd�, b�f�, �tterem, k�lcs�nz�, kondicion�l�g�pek, sportlehet�s�gek Mult kis t�rt�nelem      L�tnival�k, sz�rakoz�s ...