Rövid történeti áttekintés:

A dél-dunántúli Szigetvár a Zselic dombos nyúlványain és a déli síkvidék találkozásánál terül el Kaposvártól 38 km-es, Pécstõl nyugatra, alig 30 km-es távolságra. A nagy történeti múltra visszatekintõ kisvárost a középkorban az Almás-patak mocsaras vidékérõl kiemelkedõ löszdombra építették. Az egykori építkezési mód nagy biztonságot adott a településnek.

A vár kapitánya Zrínyi Miklós elõre tudta a véget, de elhatározásához alig 2500 katonával hû maradt. Életük végéig védték Szigetet. A várból és városból álló erõdítést Szulejmán szultán utolsó magyarországi hadjárata során támadta meg több mint 80 ezer kitûnõen felszerelt katonájával. A végcél nem a "vakondtúrás" -így nevezte a török Szigetet- hanem Bécs elfoglalása volt. Az egy hónapig tartó harc során a magyar védõk sorra elestek, s a város és a vár török kézre került.
Az utolsó napon 1566. szeptember 7-én Zrínyi néhány megmaradt emberével az utolsó menedékhelyérõl a belsõ várból kirohant a már török területre. Itt érte mindannyiukat a halál. A török nem örülhetett a gyõzelemnek, az agg Szulejmán szultán is meghalt néhány nappal a vár elfoglalása elõtt. A gyõztesek kifáradva a hosszú harctól, az emberveszteségtõl, valamint a szultán halála és a közelgõ tél miatt lemondtak a további harcról. Szigetvár elveszett, de árán megmenekült Bécs. Szigetvárból török végvár lett, a környék államigazgatási, gazdasági és vallási központja. 112 évi török uralom után Szigetet 1688-89-ben foglalták vissza a császári hadak. A török Szigetvárból osztrák császári város lett, s a nehezen meginduló polgári fejlõdést Mária Terézia rendelete gátolta meg. A város eladta és a lakosságot jobbágysorsra juttatta. Majd a vár is földesúri kézbe került.

Már a XV. században a város a messzi vidék ipari és kereskedelmi központja lett. Birtokosai a magyar történelem neves családjai közül kerültek ki. A XVI. században az oszmán török hadak területi térnyerésével párhuzamosan Szigetvárnak mint végvárnak jelentõség egyre inkább elõtérbe került. A város elsõ ízben 1556-ban ostromolták meg a török hadak, sikertelenül. A második ostromra 1566-ban került sor.

A XVIII. század fejlõdét a helyi iparosok és kereskedõk mindinkább elõsegítették, és a XIX. század folyamán gazdag pezsgõ élet jellemzõ Szigetvárra.

Szigetvár a 400 éves évfordulója idején 1966-ban megkapta a városi rangot, s ezidõtõl kezdve fejlõdése gyorsabb ütemû lett. Lakosainak száma jelenleg 12 000 fõ. A cipõgyár, a konzervgyár mellett mind több magánvállalkozó biztosít a városban munkalehetõséget. A városban 600 férõhelyes kórház mûködik. 100 férõhelyes kollégium, több alsó- és középfokú oktatási intézmény, valamint Zeneiskola segíti az oktató-nevelõ munkát.

A vár

A szigeti vár 1566 óta ismert egész Európában. a vár Zrínyi Miklóssal, a hõs várkapitánnyal, és a végsõkig harcoló magyar és horvát katonáival a török elleni küzdelmek jelképévé vált.

A Zselic dombos nyúlványai és a déldunántúli síkvidék találkozásánál, Pécstõl alig 30 km-re terül el Szigetvár. a városi település északi végében, az Almás patak mellett a hosszan elnyúló négyszög alakú, sarokbányás téglavár õrzi a múlt emlékét.

Még a XIV. sz-ban alakult ki a városi település a mai város központi térségének helyén. Ugyanebben az idõben építették a mai vár északnyugati bányaudvarának területén azt a kisméretû, négyzet alaprajzú, magasfalu téglavárat, mely a szigeti vár maga lett. A város és a kis lovagvár is az Almás patak mellett húzódó mocsárból kiemelkedõ löszdombra épült. Sánccal, vizesárokkal vették körül, majd késõbb a vár északnyugati sarkához egy nagyméretû, több színes kör alaprajzú téglatornyot építettek. A XV. sz-ban már a vár és a város is számottevõ megerõsített hely volt. Birtokosai voltak a Szigetiek, Garák, majd a híres Török család. A vár nagyméretû átépítését az utóbbiak nevéhez fûzõdik. Az átépítését a haditechnika fejlõdése, a lõfegyverek elterjedése szükségszerûen befolyásolta.

A kis lovagvár magas, de ugyanakkor már nem eléggé biztonságos falainak nagyrészét már lebontották. A várudvar területét négyszeresére nagyobbították, s ily módon a nagy kerek torony az udvar közepére került. A vár területét a város felé is jelentõsen megnövelték. A Mohács utáni idõkben a vár már három részbõl állott. A "Belsõ Vár" magába foglalta a megnagyobbított legrégebbi várrészt a kerek toronnyal. Ennek a mocsár felé nézõ fala már kõbõl készült. A "Középsõ Vár" L alakban határolta a Belsõ Várat. A két erõdítés között fal húzódott kapuval. Ezt a két összetartozó várat földsánc és víz vette körül. Az Almás patak és a mocsár vizét vezették be a hatalmas cölöpökkel bélelt vizesárokba. A vizesárkon túl, vagyis a váraktól Délkelet felé terült el a nagy kiterjedésû, sarokbástyás "Külsõ Vár", melyet híd kötött össze a Középsõ Várral. E három részbõl álló vár és város kötõgátjai és bástyái fából készültek, fonással és sártapasztással. a Külsõ Várat és a várost is fahíd kötötte össze. A biztonságot fokozta a tóvá mélyített mocsár, melyet az Almás patak is táplált, s zsiliprendszer segítségével a kellõ vizet is biztosították.

Buda elfoglalása után a vár ura, Török Bálint török fogságba került. Ezt követõen családja Szigetet átadta a királynak. A királyi várrá lett erõsséget ezután szinte állandóan építették, erõsítették az egymást váltó várkapitányok. Ezek sorából kiemelkedett Horváth Márk, aki az elsõ nagyszabású török támadást 1556-ban kivédte, bár a város teljesen rommá lett, s a vár is súlyosan megsérült.
A helyreállító munkák után Sziget a várostól déli irányban egy újabb településsel az "Új Város"-sal bõvült. E palánkkal megerõsített helyre telepedtek le a környezõ vidékrõl elmenetültek a török közeledésének hírére. Ettõl fogva nevezték a "Város"-t "Óváros"-nak.

Zrínyi Miklós várkapitánysága idejére esik a török elleni nagyarányú felkészülés. Zrínyi elõre tudta a véget, de elhatározásához katonáival, alig 2500 emberrel hû maradt: életük végéig védik Szigetet. A több várból álló, mocsárból kiemelkedõ erõdítést 1566 nyarán támadta meg Szulejmán szultán utolsó magyarországi hadjárata során több mint 50.000 kitûnõen felszerelt katonájával. A végcél nem a "vakontúrás", így nevezte a török Szigete-, hanem Bécs elfoglalása volt. Szulejmán egy életen át dédelgetett ifjúkori álmának megvalósítása.
A török körülvette Szigetet és sorba lefoglalta a várakat. Elsõnek az Újváros, majd az Óvárost és a Külsõ Várat. A mocsár vizének lecsapolásával megpecsételõdött a vár sorsa. A királyi felmenõ sereg - az utolsó remény - nem érkezett meg. A gyõri táborban maradtak, magára hagyták az élet-halál harcot vívó várat. Végül is Zrínyi csekély számú védõserege felmorzsolódott az egy hónapig tartó küzdelemben. Mikor már a belsõ erõdítések is égtek, s az ivóvíz is elfogyott, Zrínyi néhány megmaradt emberével az utolsó menedékhelyrõl a Belsõ Várból kirohant a hídon át a már török kézen lévõ Külsõ Vár felé. A híd körül estek el csaknem mind. Ezután elérte a tûz a nagy kerek tornyot, melyet puskapor tárolására használtak. Az utolsó robbanással Sziget elpusztítása befejezõdött.

A török nem örülhetett a gyõzelemnek. A nagy szultán is meghalt, még néhány nappal a vár elfoglalása elõtt. Az öregség, s a betegség vitte el. A gyõztesek kifáradva a hosszú harctól, az emberveszteségtõl, valamint a szultán halála és a közelgõ tél miatt lemondtak a további harcról. Sziget elveszett, de ennek árán megmenekült Bécs.
A török a teljesen elpusztult három részbõl álló várat egyetlen összefüggõ várrá építette. Ez a ma is álló vár, tégla és kõ bástyáival. Az elpusztult épületek helyére újakat emeltek és a várudvar közepén Szulejmán emlékére dzsámit épített. A város átalakult jellegzetes hódoltságkori településsé, de egykori szerkezete alig változott.

122 évi rabság után Szigetet 1688-89-ben foglalták vissza. Török várból osztrák vár lett. Ebben az idõben a kötõgátak téglaköpenyt kaptak, s az elpusztult török építmények helyére kaszárnyákat emeltek, az északi kötõgátba kazamata sort, istállókat építettek. A kis óratorony is ebbõl az idõbõl való.
Mária Terézia a várost eladta, a lakosságot jobbágysorra juttatta, majd a vár is a XVIII. sz. felé földesúri kézre került. A vár gazdasági központ lett, s az is maradt 1944-ig. A régészeti - történeti kutatás és mûemléki helyreállítást követõen 1966-ban alakult ki a mai vár arculata. A dzsámiban és a vele összeépült kastélyépületben a Zrínyi Miklós Múzeum Vártörténeti kiállítása kapott helyet.
A szigeti vár sok pusztulás és átépítés után is megõrizte a XVI.sz.-i földvár szerkezetét, jellegét. Az egykori mocsár emlékét ma már csak a dús növényzetû park õrzi.

	Fedett gyógymedence     36 C Sport medence     28-32 C Gyermekmedence     30 C Gyógymasszázs Kádfürdő Medencefürdő		Szigetvár páratlan szépségű vidékének természeti kincse a gyógyvíz. Az ásványi sókban és nemesgázokban gazdag, 62 0C-os hévíz 1966-ban egy kutatófúrás során fakadt fel. A víz nátriumkloridos alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely rendkívül kedvező hatású az ízület és reumatikus megbetegedések kezelésére. Magas fluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az időskori csontritkulásokat, sőt a gyermekek fogszuvasodását is gátolja.     A gyógyító víz ionos jód tartalma ivókúra formájában, illetve inhalálással elősegíti a pajzsmirigy betegségek gyógyulását, valamint eszköze lehet a jódhiányos betegségek megelőzésének. A termálfürdő minden kedves vendégnek élményt nyújt szigetvári tartózkodása során. A városközponthoz közel, csendes, nyugodt környezetben fekvő fürdő kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosít a gyógyulni vágyók, a testi-lelki felfrissülésre igényt tartók számára.