A dl-dunntli Szigetvr a Zselic dombos nylvnyain s a dli skvidk tallkozsnl terl el Kaposvrtl 38 km-es, Pcstõl nyugatra, alig 30 km-es tvolsgra. A nagy trtneti mltra visszatekintõ kisvrost a kzpkorban az Alms-patak mocsaras vidkrõl kiemelkedõ lszdombra ptettk. Az egykori ptkezsi md nagy biztonsgot adott a teleplsnek.
A vr kapitnya Zrnyi Mikls elõre tudta a vget, de elhatrozshoz alig 2500 katonval hû maradt. letk vgig vdtk Szigetet. A vrbl s vrosbl ll erõdtst Szulejmn szultn utols magyarorszgi hadjrata sorn tmadta meg tbb mint 80 ezer kitûnõen felszerelt katonjval. A vgcl nem a "vakondtrs" -gy nevezte a trk Szigetet- hanem Bcs elfoglalsa volt. Az egy hnapig tart harc sorn a magyar vdõk sorra elestek, s a vros s a vr trk kzre kerlt. Az utols napon 1566. szeptember 7-n Zrnyi nhny megmaradt embervel az utols menedkhelyrõl a belsõ vrbl kirohant a mr trk terletre. Itt rte mindannyiukat a hall. A trk nem rlhetett a gyõzelemnek, az agg Szulejmn szultn is meghalt nhny nappal a vr elfoglalsa elõtt. A gyõztesek kifradva a hossz harctl, az embervesztesgtõl, valamint a szultn halla s a kzelgõ tl miatt lemondtak a tovbbi harcrl. Szigetvr elveszett, de rn megmeneklt Bcs. Szigetvrbl trk vgvr lett, a krnyk llamigazgatsi, gazdasgi s vallsi kzpontja. 112 vi trk uralom utn Szigetet 1688-89-ben foglaltk vissza a csszri hadak. A trk Szigetvrbl osztrk csszri vros lett, s a nehezen megindul polgri fejlõdst Mria Terzia rendelete gtolta meg. A vros eladta s a lakossgot jobbgysorsra juttatta. Majd a vr is fldesri kzbe kerlt.
Mr a XV. szzadban a vros a messzi vidk ipari s kereskedelmi kzpontja lett. Birtokosai a magyar trtnelem neves csaldjai kzl kerltek ki. A XVI. szzadban az oszmn trk hadak terleti trnyersvel prhuzamosan Szigetvrnak mint vgvrnak jelentõsg egyre inkbb elõtrbe kerlt. A vros elsõ zben 1556-ban ostromoltk meg a trk hadak, sikertelenl. A msodik ostromra 1566-ban kerlt sor.
A XVIII. szzad fejlõdt a helyi iparosok s kereskedõk mindinkbb elõsegtettk, s a XIX. szzad folyamn gazdag pezsgõ let jellemzõ Szigetvrra.
Szigetvr a 400 ves vfordulja idejn 1966-ban megkapta a vrosi rangot, s ezidõtõl kezdve fejlõdse gyorsabb temû lett. Lakosainak szma jelenleg 12 000 fõ. A cipõgyr, a konzervgyr mellett mind tbb magnvllalkoz biztost a vrosban munkalehetõsget. A vrosban 600 frõhelyes krhz mûkdik. 100 frõhelyes kollgium, tbb als- s kzpfok oktatsi intzmny, valamint Zeneiskola segti az oktat-nevelõ munkt.
A vr
A szigeti vr 1566 ta ismert egsz Eurpban. a vr Zrnyi Miklssal, a hõs vrkapitnnyal, s a vgsõkig harcol magyar s horvt katonival a trk elleni kzdelmek jelkpv vlt.
A Zselic dombos nylvnyai s a dldunntli skvidk tallkozsnl, Pcstõl alig 30 km-re terl el Szigetvr. a vrosi telepls szaki vgben, az Alms patak mellett a hosszan elnyl ngyszg alak, sarokbnys tglavr õrzi a mlt emlkt.
Mg a XIV. sz-ban alakult ki a vrosi telepls a mai vros kzponti trsgnek helyn. Ugyanebben az idõben ptettk a mai vr szaknyugati bnyaudvarnak terletn azt a kismretû, ngyzet alaprajz, magasfalu tglavrat, mely a szigeti vr maga lett. A vros s a kis lovagvr is az Alms patak mellett hzd mocsrbl kiemelkedõ lszdombra plt. Snccal, vizesrokkal vettk krl, majd ksõbb a vr szaknyugati sarkhoz egy nagymretû, tbb sznes kr alaprajz tglatornyot ptettek. A XV. sz-ban mr a vr s a vros is szmottevõ megerõstett hely volt. Birtokosai voltak a Szigetiek, Gark, majd a hres Trk csald. A vr nagymretû tptst az utbbiak nevhez fûzõdik. Az tptst a haditechnika fejlõdse, a lõfegyverek elterjedse szksgszerûen befolysolta.
A kis lovagvr magas, de ugyanakkor mr nem elgg biztonsgos falainak nagyrszt mr lebontottk. A vrudvar terlett ngyszeresre nagyobbtottk, s ily mdon a nagy kerek torony az udvar kzepre kerlt. A vr terlett a vros fel is jelentõsen megnveltk. A Mohcs utni idõkben a vr mr hrom rszbõl llott. A "Belsõ Vr" magba foglalta a megnagyobbtott legrgebbi vrrszt a kerek toronnyal. Ennek a mocsr fel nzõ fala mr kõbõl kszlt. A "Kzpsõ Vr" L alakban hatrolta a Belsõ Vrat. A kt erõdts kztt fal hzdott kapuval. Ezt a kt sszetartoz vrat fldsnc s vz vette krl. Az Alms patak s a mocsr vizt vezettk be a hatalmas clpkkel blelt vizesrokba. A vizesrkon tl, vagyis a vraktl Dlkelet fel terlt el a nagy kiterjedsû, sarokbstys "Klsõ Vr", melyet hd kttt ssze a Kzpsõ Vrral. E hrom rszbõl ll vr s vros ktõgtjai s bstyi fbl kszltek, fonssal s srtapasztssal. a Klsõ Vrat s a vrost is fahd kttte ssze. A biztonsgot fokozta a tv mlytett mocsr, melyet az Alms patak is tpllt, s zsiliprendszer segtsgvel a kellõ vizet is biztostottk.
Buda elfoglalsa utn a vr ura, Trk Blint trk fogsgba kerlt. Ezt kvetõen csaldja Szigetet tadta a kirlynak. A kirlyi vrr lett erõssget ezutn szinte llandan ptettk, erõstettk az egymst vlt vrkapitnyok. Ezek sorbl kiemelkedett Horvth Mrk, aki az elsõ nagyszabs trk tmadst 1556-ban kivdte, br a vros teljesen romm lett, s a vr is slyosan megsrlt. A helyrellt munkk utn Sziget a vrostl dli irnyban egy jabb teleplssel az "j Vros"-sal bõvlt. E palnkkal megerõstett helyre telepedtek le a krnyezõ vidkrõl elmenetltek a trk kzeledsnek hrre. Ettõl fogva neveztk a "Vros"-t "vros"-nak.
Zrnyi Mikls vrkapitnysga idejre esik a trk elleni nagyarny felkszls. Zrnyi elõre tudta a vget, de elhatrozshoz katonival, alig 2500 emberrel hû maradt: letk vgig vdik Szigetet. A tbb vrbl ll, mocsrbl kiemelkedõ erõdtst 1566 nyarn tmadta meg Szulejmn szultn utols magyarorszgi hadjrata sorn tbb mint 50.000 kitûnõen felszerelt katonjval. A vgcl nem a "vakontrs", gy nevezte a trk Szigete-, hanem Bcs elfoglalsa volt. Szulejmn egy leten t ddelgetett ifjkori lmnak megvalstsa. A trk krlvette Szigetet s sorba lefoglalta a vrakat. Elsõnek az jvros, majd az vrost s a Klsõ Vrat. A mocsr viznek lecsapolsval megpecstelõdtt a vr sorsa. A kirlyi felmenõ sereg - az utols remny - nem rkezett meg. A gyõri tborban maradtak, magra hagytk az let-hall harcot vv vrat. Vgl is Zrnyi csekly szm vdõserege felmorzsoldott az egy hnapig tart kzdelemben. Mikor mr a belsõ erõdtsek is gtek, s az ivvz is elfogyott, Zrnyi nhny megmaradt embervel az utols menedkhelyrõl a Belsõ Vrbl kirohant a hdon t a mr trk kzen lvõ Klsõ Vr fel. A hd krl estek el csaknem mind. Ezutn elrte a tûz a nagy kerek tornyot, melyet puskapor trolsra hasznltak. Az utols robbanssal Sziget elpuszttsa befejezõdtt.
A trk nem rlhetett a gyõzelemnek. A nagy szultn is meghalt, mg nhny nappal a vr elfoglalsa elõtt. Az regsg, s a betegsg vitte el. A gyõztesek kifradva a hossz harctl, az embervesztesgtõl, valamint a szultn halla s a kzelgõ tl miatt lemondtak a tovbbi harcrl. Sziget elveszett, de ennek rn megmeneklt Bcs. A trk a teljesen elpusztult hrom rszbõl ll vrat egyetlen sszefggõ vrr ptette. Ez a ma is ll vr, tgla s kõ bstyival. Az elpusztult pletek helyre jakat emeltek s a vrudvar kzepn Szulejmn emlkre dzsmit ptett. A vros talakult jellegzetes hdoltsgkori teleplss, de egykori szerkezete alig vltozott.
122 vi rabsg utn Szigetet 1688-89-ben foglaltk vissza. Trk vrbl osztrk vr lett. Ebben az idõben a ktõgtak tglakpenyt kaptak, s az elpusztult trk ptmnyek helyre kaszrnykat emeltek, az szaki ktõgtba kazamata sort, istllkat ptettek. A kis ratorony is ebbõl az idõbõl val. Mria Terzia a vrost eladta, a lakossgot jobbgysorra juttatta, majd a vr is a XVIII. sz. fel fldesri kzre kerlt. A vr gazdasgi kzpont lett, s az is maradt 1944-ig. A rgszeti - trtneti kutats s mûemlki helyrelltst kvetõen 1966-ban alakult ki a mai vr arculata. A dzsmiban s a vele sszeplt kastlypletben a Zrnyi Mikls Mzeum Vrtrtneti killtsa kapott helyet. A szigeti vr sok pusztuls s tpts utn is megõrizte a XVI.sz.-i fldvr szerkezett, jellegt. Az egykori mocsr emlkt ma mr csak a ds nvnyzetû park õrzi.
Terml Frd
Fedett gygymedence 36 C Sport medence 28-32 C Gyermekmedence 30 C
Gygymasszzs Kdfrd Medencefrd
Szigetvr pratlan szpsg vidknek termszeti kincse a gygyvz. Az svnyi skban s nemesgzokban gazdag, 62 0C-os hvz 1966-ban egy kutatfrs sorn fakadt fel. A vz ntriumkloridos alkli-hidrognkarbontos gygyvz, mely rendkvl kedvez hats az zlet s reumatikus megbetegedsek kezelsre. Magas fluorid tartalma rvn rendszeres hasznlata lasstja az idskori csontritkulsokat, st a gyermekek fogszuvasodst is gtolja. A gygyt vz ionos jd tartalma ivkra formjban, illetve inhallssal elsegti a pajzsmirigy betegsgek gygyulst, valamint eszkze lehet a jdhinyos betegsgek megelzsnek. A termlfrd minden kedves vendgnek lmnyt nyjt szigetvri tartzkodsa sorn. A vroskzponthoz kzel, csendes, nyugodt krnyezetben fekv frd kivl kikapcsoldsi lehetsget biztost a gygyulni vgyk, a testi-lelki felfrisslsre ignyt tartk szmra.