Indiai p�vagalambok

Haz�nkban n�h�ny teny�szt�je van csak a galambfajt�nak. �ppen ez�rt keveset tudunk r�la. A megl�v� szakirodalmak is v�ltoz�an �rnak r�luk. Le�r�sok n�met �s amerikai teny�szt�k toll�b�l olvashat�k. A legpontosabb ismertet�seket Kuvaitb�l kaptam meg, a hozz�m k�ld�tt galambokkal egy�tt. Legnagyobb t�bora �s teny�szt�je Kuvaitban van. M�s orsz�gokban annyira kev�s, hogy egy �letk�pes clubot sem tudnak alak�tani a teny�szt�k. Hazai ki�ll�t�sokon is csak n�h�ny darabot l�tunk az ut�bbi �vekben. Vitatott t�ma az is, hogy r�gi, vagy �jfajta, t�ny az, hogy a standardja ma is fonom�t�s alatt van. Az �rtes�l�sek azonban azt bizony�tj�k, hogy nem �jfajta. Egy amerikai �js�gcikk alapj�n, 1927-ben ker�lt be Amerik�ba t�bb sz�z darab az egyik �llatkertbe, mint kigy�eledel. Ezeket a galambokat azonban nem etett�k meg a ragadoz�kkal, hanem az ott dolgoz�k egym�s k�z�tt sz�tosztott�k. �gy az �vek sor�n t�bb amerikai �llamban elszaporodtak. 1945-ben Mrs. Goflin nev� teny�szt� eg�sz sz�p �llom�nyt teny�sztett ki, az � �ll�t�sa szerint a vil�gon semmi k�ze nincs a jelenleg n�lunk is l�tott p�vagalambokhoz, m�g kiteny�szt�si alapanyagk�nt sem haszn�lt�k fel az angol rezg�nyak� p�vagalambot. Mrs. Goflin trombita fark� galambnak nevezte �veken kereszt�l, majd 1950-es �vekben megjelent a fel�j�tott standardja �s att�l kezdve kapta az indiai p�vagalamb nevet. Indiai p�vagalambokb�l j� magam is l�ttam n�h�ny �llom�nyt 1970-ben, Arizon�ban, ami igaz�n megnyerte tetsz�semet, de az elad�si �ruk olyan magas volt, hogy k�ptelens�g volt bel�le venni 1-2 p�rat is. J�val k�s�bb 1998 �sz�n Wittenbergbe egy jubileumi ki�ll�t�sra megh�v�st kaptunk harmadmagammal, Kiss S�ndor �s Rohringer Istv�n bar�taimmal. Ekkor Wilffrid Lattorf a helyi egyes�leti eln�k elkalauzolt egy indiai p�vagalamb teny�szt�h�z, ahol igen sz�p feh�reket, k�keket, k�ktark�kat l�ttunk. Hossz� r�besz�l�sre siker�lt egy k�k toj�t �s egy feh�r h�m indiai p�vagalmbot v�s�rolnom, melyeket 1999. tavasz�n Kuvaitb�l hozatott k�kekkel, ez�st�kkel p�roztattam. Megd�bbent� sz�p sz�neket k�lt�ttek. Szinte minden fiatal m�s-m�s sz�n� lett. N�metorsz�gb�l �s Kuvaitb�l behozott galambok k�z�tt n�mi t�puselt�r�s figyelhet� meg. Megeml�t�sk�nt annyit, hogy a Kuvaitb�l behozott galamboknak nagyobb a l�btolla, amit a n�metek is el�ny�sebbnek tartanak, ugyanez a k�v�nalom a konty nagys�ga is. Guj�s Alajos egyik cikk�ben �rja, hogy 1976 �ta n�lunk is elfogadott fajta az indiai p�vagalamb. Igaz akkor aligha volt m�g egy is Magyarorsz�gon. Ahhoz k�pest jelenleg kb. 80-100 db van e fajt�b�l haz�nkban. P�r sort a j�v� ir�nyzatr�l, a fajta standard k�v�nalmakr�l. Szinte minden sz�n �s sz�nv�ltozat elfogadott. Er�s egyenes a testtart�sa, par�d�s �ll�s�. Farok tollak d�sak �s t�lcs�r alak�ak. Feje hossz�k�s, er�sebb, mint az angol vagy magyar p�vagalambok�. Fejtet�n k�zepes nagys�g� konty, de semmif�lek�ppen nem k�rf�s�s. Cs�rdudoruk enyh�n er�sek �s k�z�phossz�ak. A nyak k�zepesen hossz�, ar�nyosan vastag. Mell ar�nylag sz�les �s kerek. Evez�tollak a farok alatt helyezkednek el, de nem �rik a talajt. Fart�mirigye nincs. Sok j� tulajdons�ga is van. Szel�dek, nem vereked�sek, m�sfajta galambokkal is b�k�sen el vannak egy helyis�gben. Szel�ds�g�knek �rhat� le az is, hogy l�btollaival nem r�ntj�k ki a f�szekb�l a toj�sokat. J� ellen�ll� k�pess�g�, hamar akklimatiz�l�dott a mi �ghajlatunkhoz. Szapora, j� nevel�, nem hanyagolja el a f�szk�ben l�v� fi�k�kat. D�s farktollak ellen�re el�g j�l rep�lnek a h�ztet�re, de ink�bb a z�ld f�-ben �ld�g�lnek sz�vesen. Igaz�n sz�p k�llem� galambfajta. B�zunk benne, hogy a j�v�ben egyre t�bbet l�tunk majd a ki�ll�t�si ketrecekben ezekb�l a sz�p form�j� galambokb�l, melyek jelenleg a toll alakzat� galambfajta klubj�ba tartozik. K�p �s sz�veg: T�th S�ndor mesterteny�szt� (Budapest)