A kutya helyes táplálása

Hogyan etessük kutyánkat?

A ragadozók táplálkozási szokásai

A kutya szabad természetben élő ősei ritkábban jutottak táplálékhoz, mint mai háziasított rokonai. Emiatt a ragadozók emésztőrendszere egyszerre nagy mennyiségű táplálék befogadására képes, amivel átvészelhetik a következő zsákmányszerzésig eltelt esetenként hosszú időt. A kutya ösztöneitől vezérelve mindig sokat enne, noha erre rendszeres etetések miatt nem lenne szükség. Ez az oka, hogy a ragadozók hajlamosak az elhízásra, ennek elkerülése érdekében tartsuk be a száraztápok etetési útmutatójában közölt mennyiségi előírásokat.

Ugyancsak vadon élő ősöktől örökölt tulajdonság a mohó evés: a ragadozók alig-alig rágnak, sietősen, nagy darabokban nyelik le a táplálékot. Ez az emészthetőség szempontjából kedvezőtlen, a tápanyagok így rossz hatásfokkal értékesülnek.

Etetési tanácsok

Az anyuktól elválasztott kölyökkutyákat 3 hónapos korukig naponta 4-szer, 3-6 hónapos korban naponta 3-szor, 6-18 hónapos kor között naponta 2-szer, 18 hónapos kor fölött naponta 1-szer etessük. Itt jegyezném meg, hogy azoknál a fajtáknál, melyeknél a horpasz jól látható, érdemes az etetéseket kétszeri alkalommal elvégezni, így elérhető hogy szép alakja maradjon kutyánknak. Idősebb, keveset mozgó, elhízásra hajlamos kutyáknál hetente egy koplalónapot is beiktathatunk, ez hétnek mindig ugyan arra a napjára essen.

A súrlódásmentes együttélés alapfeltétele, hogy a kutyát rendszerességre szoktassuk: mindig a megszokott időben, helyen és módon történjen az etetés. a táplálék elfogyasztására 10 – 15 percet hagyjunk az állatoknak, utána a maradékot vegyük el, így mindig jó étvággyal fognak táplálkozni. Az etetések között soha ne kínáljuk étellel a kutyát, így leszoktathatjuk az állandó “koldulásról”. Egyébként az elhízás egyik legkönnyebb módja ez.

Rendkívül fontos az ivóvíz ellátás: friss víz folyamatosan, korlátlan mennyiségben álljon az állatok rendelkezésére!

Hagyományos étrend vagy száraztáp?

A kutyának a legtermészetesebb lenne az elejtett zsákmányállat előemésztett növényi anyagokkal telt gyomor- és bélrendszerét táplálékul adni, csak ezt követően a húsát, ez azonban több szempontból is kifogásolható. Minden húsféle paraziták, férgek petéit, fejlődési alakjait hordozhatja, amelyek a ragadozó állatokra is veszélyesek lehetnek. A nyers hús a paraziták mellett baktériumos és vírusfertőzéseket is közvetíthet. Emiatt mindenképpen kerüljük el a nyers sertéshús etetését! A nyers hús higiéniai szempontból sem megfelelő: nyári melegben a maradék pár óra múlva bomlásnak indul, legyek lepik el, ekkor elfogyasztva már komoly bélfertőzések okozója lehet. A nyers hús tárolása is nehézkes, mert a felhasználásig hűtést igényel. A vágóhídi hús ráadásul nem tartalmazza az állatok vérét és bélrendszerét, amelyeket a szabad természetben élő ragadozók elsőként fogyasztanak el az elejtett zsákmányállatból, fedezve ezzel ásványanyag- és vitamin- és szénhidrát szükségletüket.

Hagyományos konyhai táplálékra, ételmaradékokra alapozott táplálás sem felel meg a ragadozók, elsősorban azért, mert a felhasznált alapanyagok emberi fogyasztásra szánt, főleg növényi eredetű élelmiszerek, amelyeknek fehérje-, ásványanyag- és vitamintartalma a ragadozók számára csak rossz hatásfokkal hasznosítható. Az esetenként magas zsír és sótartalma, illetve az ízesítésre felhasznált fűszerek ráadásul kifejezetten károsak a kutya számára. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy táplálkozásmódját, emésztőrendszerének anatómiáját tekintve az ember mindenevő, a kutya viszont ragadozó.

Természetesen házilag is elkészíthető a kutya számára ideális táplálék, ehhez azonban a húsevők számára jól hasznosítható alapanyagokra van szükség. Ezeket az állatok élettani igényeinek megfelelő mennyiségben és arányban adagolva, és megfelelően elkészítve állíthatjuk össze a minden korban kielégítő étrendet.

A tápoknak két fő csoportja van a száraz- és a konzervtápok. A csak konzervtáppal történő etetés nem kielégítő a kutya számára, hiszen ezek nem teljes értékű tápok. Egyoldalú etetésük különböző hiánybetegségek, kialakulásához vezethet. Ezek inkább csak a száraztápok ízesítésére szolgálhatnak.

A házilag elkészíthető tápoknál értékesebb és még nem is drágább, sőt olcsóbb táplálékot jelentenek az állatok számára a száraztápok. A jó minőségű kutyatápokat tudományos alapossággal, az állatok élettani igényeinek szigorú betartásával állítják össze, a ragadozók számára jól hasznosítható állati és növényi eredetű alapanyagokból. A gyártás során alkalmazott előkezelés (feltárás), illetve a megfelelő kiszerelés (krokett, pehely, granulátum) a jobb emészthetőséget és a tápanyagok minél jobb hasznosulását szolgálja. Az úgynevezett teljes értékű száraztápok kb. 10% nedvességtartalommal és kb. 90% szárazanyag tartalommal rendelkeznek, semmiféle kiegészítést nem igényelnek, ezek a testtömegnek megfelelően adagolva pontosan fedezik az állatok energia-, tápanyag-, ásványanyag- és vitaminszükségletét.

Az állatok életkoruknak és az esetleges speciális hasznosítási célnak megfelelően más és más összetételű tápokat igényelnek. Ennek alapján vemhes szuka és szoptatós-, kölyök-, felnőtt-, sport- és kímélő tápokat különböztetünk meg.

A hagyományos étrendről a tápra való áttérés illetve a tápváltás soha ne hirtelen, hanem 6-8 nap alatt, az új táp arányát fokozatosan növelve történjen. Egyes érzékeny emésztőrendszerű állatoknál esetleg még így is hasmenés léphet fel, ez azonban néhány nap alatt megszűnik. A hasmenés nem a táp "hibája", hanem a bélflóra átlagosnál lassúbb alkalmazkodásának a jele.

A kutyatápok térhódítása Nyugat - Európában és az Egyesült Államokban már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött: alkalmazkodásuk annyira általánossá vált, hogy napjainkra szinte teljesen kiszorították a sokkal időigényesebb és drágább hagyományos étrendet. E tendencia hátterében a kényelmi szempontokon túl annak felismerése áll, hogy a mesterséges körülmények között élő kutya számára így biztosítható a leginkább a természetközeli, ennél fogva a legegészségesebb étrend. Táplálkozás-élettani vizsgálatok igazolták, hogy a jó minőségű tápokon tartott kutyák átlagos élettartama 20-25 %-kal nőtt a hagyományos táplálékon tartottakhoz képest. Magyarországon csak az elmúlt években váltak elérhetővé a jó minőségű száraztápok, ezért etetésük ma még koránt sem mondható általánosnak. Az állatok szükségleteit előtérbe helyező, igényes állattartói szemlélet térhódításával várhatóan nálunk is egyre többen ismerik fel az egészséges étrend jelentőségét és azt a kényelmet, amit a tápok alkalmazása az állattartók számára nyújt.

A kutya emésztésének sajátosságai

Az eredményes felnevelés, tenyésztés és munkavégzés alapfeltétele a kielégítő táplálás. Ez biztosítja az állat megfelelő kondícióját, ellenálló- és teherbíró képességét, életfolyamatainak zavartalanságát. A kutya nemcsak tartási körülményeit, hanem táplálkozását illetően is az emberre van utalva. Speciálisigényeiket nem képesek önállóan kielégíteni, ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a mennyiségi és minőségi szempontból helyesen összeállított táplálék etetésére.

Energiaszükséglet

Az életfolyamatokhoz szükséges energiát az állatok elsősorban a szénhidrátokból és zsírokból, kisebb részben pedig a fehérjékből nyerik. Az energiaszükségletet a testtömeg, az életkor és a teljesítmény határozza meg. A kölykök energiaigénye az intenzív fejlődés miatt közel kétszerese a kifejlett állatokénak. Felnőtt korban a vemhesség, szoptatás, intenzív munka, valamint a betegségekből való felgyógyulás időszakában másfélszeresére nő az energiaigény. Az élettani igényt tartósan meghaladó energia-bevitel elhízáshoz, a hiányos energia-bevitel alultápláltsághoz vezet.

Fehérjeszükséglet

A fehérjék (proteinek) nitrogéntartalmú szerves vegyületek, aminosavakból épülnek fel. Az állati fehérjéket alkotó 20 aminosav közül 10-et a szervezet nem képes előállítani: ezeket a tápláléknak feltétlenül tartalmaznia kell, ezért esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavaknak nevezzük őket.

A kifejlett kutya napi fehérjeszükséglete 4-5 g / testtömeg kg. Növendék korban, valamint a vemhesség és a szoptatás időszakában a fehérjeigény a 2-szeresére nő.

A proteinszükséglet azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is: azok a fehérjék a legnagyobb biológiai értékűek, amelyek megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák a szervezet számára nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavakat. Ebből a szempontból a ragadozók számára a tojás, marhahús, halhús, szárnyashús, bárányhús stb., fehérjéi tekinthetők biológiailag teljes értékűnek, a növényi eredetű fehérjék (szója, gabonafélék, pl. kukorica, rizs) biológiai értéke lényegesen kisebb.

A fehérjék táplálóértékét nemcsak az aminosav összetétel, hanem az emészthetőség is jelentősen befolyásolja. Az állati eredetű proteineket a kutya emésztőrendszere sokkal jobban hasznosítja, mint a növényi eredetűeket.

Mindezeket figyelembe véve a ragadozó állatok fehérjeigényét 80 - 70%-ban állati eredetű fehérjék formájában kell biztosítanunk.

A leggyakoribb táplálási hiba kutyánál a hiányos fehérjebevitel! Ennek hátterében a rosszul értelmezett takarékosság áll, amikor a drága állati fehérjéket olcsó, ám a ragadoz6 állatok számára értéktelen növényi eredetű anyagokkal (rizs, tésztafelék, burgonya, szója) helyettesítik. A fehérjehiányos táplálás következménye fiatal korban növekedési, fejlődési zavar, felnőtt állatokban bőrbetegségek (fokozott korpásodás, szőrhullás, fénytelen, fakó, töredezett szőrzet, ekcéma), szaporodásbiológiai zavarok, valamint a máj idült megbetegedései alakulnak ki.

A túlzott fehérjebevitel (fehérje-túladagolás) káros következményei elsősorban hússal etetett kutyákban figyelhetők meg: fiatal állatokban emésztési rendellenességeket (hasmenést), csontfejlődési zavarokat, csonthártyagyulladást és allergiás bőrgyulladást okozhat, felnőtt állatokban viszont a vesék idült, gyógyíthatatlan megbetegedését eredményezi.

Szénhidrátszükséglet

A szénhidrátok elsősorban a növényekben találhatók meg, ezért a kutyák (noha ragadozó állatok) táplálékukban nem nélkülözhetik a növényi anyagokat sem. A növények tápanyag- és rosttartalma iránti ösztönös igényt bizonyítják a vadon élő ragadozók táplálkozási szokásai is: először az elejtett állat előemésztett növényi anyagokkal telt gyomor-bélrendszerét fogyasztják el, és csak ezt követően a húsát.

A szénhidrátok energiaforrásként szolgálnak, a növényi rostok pedig kedvező étrendi hatásuk miatt fontosak: élénkítőleg hatnak a bélmozgásokra, telítő hatásuknál fogva pedig a jóllakottság érzetét váltják ki. A háziasított ragadozók etetéséhez az őrölt, előkezelt, puffasztott gabonamagvak, kukorica, rizs, valamint egyes zöldségfélék (pl. sárgarépa) használhatók fel. Kutyánál a szója és a gabonamagvak esetenként hasmenést, illetve allergiás bőrgyulladást okoznak.

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben édesítőszerként használt szacharóz (répacukor) a ragadozók számára nemkívánatos táplálék: rendszeres adagolása fogszuvasodást, bélműködési zavarokat, idős kutyában cukorbetegséget okoz.

Szintén káros lehet a tehéntej magas tejcukor tartalma, ami - különösen kölykökben - hasmenést okozhat. Idős korban az elhízás és a cukorbetegség veszélye miatt a szénhidrátbevitelt csökkenteni kell.

Zsírszükséglet

 A táplálékok zsírtartalma elsősorban energiaforrásként szolgál, de szükséges a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához is. Egyes növényi olajok olyan telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek az állatok számára nélkülözhetetlenek (esszenciális zsírsavak). Az esszenciális zsírsavak hiányában bőrgyulladás, ekcéma, szőrhullás és szaporodásbiológia zavarok alakulnak ki.

Ásványanyag szükséglet

A ragadozók testtömegének mintegy 4%-at ásványi anyagok (kalcium, foszfor, magnézium, nátrium, kálium, klorid) és nyomelemek (vas, réz, cink, kobalt, mangán stb.) alkotják.

A szervezetben betöltött élettani funkciók közül táplálkozás-élettani szempontból a kalcium- és foszforellátottság csontfejlődésre gyakorolt hatását kell kiemelnünk. Kutyába az intenzív csontfejlődés 1 éves korig tart, ezen időszak alatt a születéskori testtömeg megsokszorozódik, nagy testű kutyafajtában akar 100-150 szeresére is nőhet. Az egyenletes fejlődés feltétele, hogy a csontrendszer növekedése és erősödése lépést tartson a vázizomzat és a belső szervek fejlődésével. Mivel a csontvázrendszer szilárdságát biztosító szervetlen vegyületek 85%-at kalcium és foszfor alkotja, könnyen belátható, hogy az intenzív fejlődés időszakában létfontosságú a kielégítő kalcium- és foszforellátás. Az optimális ellátottság szempontjából nemcsak az ásványi anyagok abszolút mennyisége a lényeges, hanem egymáshoz viszonyított arányuk is. A táplálék ideális kalcium / foszfor aránya az intenzív fejlődés időszakában 1:1,3 , felnőtt korban és szoptatáskor 1,5:1. A fejlődésben lévő kutya napi szükséglete testtömeg kg-onként 0,5 g kalcium és 0,4 g foszfor.

A hiányos ásványanyag-ellátottság miatt kialakuló csontfejlődési zavar (angolkór) különösen nagy testű kutyafajtáknál gyakori, oka a helytelen táplálás. Az állati eredetű táplálékok közül a hús foszforban gazdag, kalciumban viszont szegény, a tojás és a tej kalciumtartalma szintén nem kielégítő. A növényi táplálékokban ugyan sok a kalcium, csakhogy a ragadozó állatok emésztőrendszere ezt rendkívül rossz hatásfokkal hasznosítja. A fiatal kutyák fokozott ásványanyag-igénye a leghatékonyabban jó minőségű kutyatápokkal és csonterősítő készítményekkel biztosítható. A kalcium és a foszfor felszívódásához, illetve a csontokba történő beépüléséhez nélkülözhetetlen a megfelelő D-vitamin ellátottság.

Vitaminszükséglet

A vitaminok a szervezet sejtanyagcseréjéhez szükséges szerves vegyületek. Egyes vitaminokat a ragadozók balcsatornájában é1ő baktériumok szintetizálnak, másokat viszont a táplálékkal kell fölvenniük. A vitaminok két nagy csoportját a zsírban oldódó (A, D, E, K), illetve a vízben oldódó (C, B1, B2, B6, B12, biotin, niacin, pantoténsav) alkotják.

Az A-vitaminhoz a ragadozók kizárólag állati eredetű táplálékokból (máj, tej, tojás) jutnak hozzá. A kutyák hasznosítani tudják az A-vitamin előanyagát, a karotint is, melyet a sárgarépa tartalmaz nagy mennyiségben (a karotin kizárólag növényi olajjal együtt képes felszívódni) Az A-vitamin hiányára a kutyák: a bőr és a szőrzet elváltozással, illetve látászavarok alakulnak ki.

A D-vitamint a ragadozók állati eredetű táplálékokban (tej, tojás, belsőségek) veszik fel, emellett napfény hatására a bőrben is szintetizálódik. A D-vitamin a kalcium és a foszfor felszívódásához, illetve csontokba történő beépüléshez szükséges, hiányában csontfejlődési zavar (angolkór) alakul ki, elsősorban nagy testű kutyafajtáknál.

Az E-vitamin a sejtmembránok védelméhez és a zavartalan sejtanyagcseréhez szükséges. Legnagyobb mennyiségben a gabonamagvak tartalmazzák. Hiányában izomelfajulás és szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek.

A K-vitamint a ragadozók állati eredetű táplálékokból veszik fel, emellett bélbaktériumok is szintetizálják. A K-vitamin egyes véralvadási faktorok szintéziséhez szükséges, ezért hiányában véralvadási zavar lép fel. A patkányméreg gátolja a K-vitamin élettani hatásának kifejtésében, ezért véletlen felvételét követően gyakran halálos kimenetelű vérzékenység lép fel kutyában és más emlősállatban is.

A vízben oldó vitaminokat a ragadozók bélbaktériumai szintetizálják, de különböző állati eredetű táplálékokban is megtalálhatók. Elsősorban a sejtek anyagcsere-folyamataihoz, a vérképzéshez és a bőr egészséges anyagcseréjéhez szükségesek. A hiánytünetek között a bőr és a szőrzet elváltozásai dominálnak.

Sok száraztáp kipróbálása után mindenkinek ajánlhatom a Pamax kft. különböző tápjait. Én a Hamm-Fix és Hamm-Fort tápokkal etetem kutyáimat és mindig meg voltam elégedve.