Mindenekel�tt tudnunk kell, hogy sz�mos betegs�g l�tezik, mely csup�n egy-egy �llatfajt �rint konkr�tan, s m�s fajra nem terjed �t. A kutya is hordoz olyan betegs�geket, melyeket mi, emberek semmik�ppen sem kaphatunk meg, mert kifejezetten csak r�juk vesz�lyesek. Nem kaphatjuk el a szopornyic�t vagy a parvo v�rust, ugyanakkor mi sem fogjuk a kuty�nkra ragasztani a b�r�nyhiml�t vagy a kanyar�t. Csak n�h�ny betegs�g van, ami kiv�tel n�lk�l minden eml�s sz�m�ra vesz�lyt jelenthet. L�teznek parazit�k, m�s n�ven �l�sk�d�k, melyek �tterjedhetnek az emberre is.
A kuty�kt�l t�bb m�don kaphatunk el betegs�get, ezek k�z�l a legvesz�lyesebbek a kutyaharap�ssal okozott s�r�l�sek, valamint az allergi�s megbeteged�sek.

De mit tehet�nk a harap�s ellen? Tal�n kisebb az es�ly�nk r�, hogy megharapjon minket egy n�gyl�b�, ha j�l ismerj�k a viselked�s�t. Viszont egy feld�h�d�tt kuty�n hi�ba l�tjuk, hogy el kell ker�ln�nk, ha ez nem �ll m�dunkban.
Az allergi�ra megint csak van megold�s, egyszer�en vagy mell�zz�k a k�rnyezet�nkb�l a kuty�t, vagy nagyon gondosan �poljuk a sz�r�t �s a b�r�t egyar�nt.

S hogy konkr�t betegs�gekr�l is sz� essen, vegy�k sorra �ket!

Veszetts�g - a veszetts�g leggyakoribb hordoz�ja a r�ka. A betegs�get a ny�l�val terjeszti, el�g egy harap�st ejtenie egy kuty�n, m�ris megvan a baj. A veszetts�g egy v�rus, az eg�sz vil�gon megtal�lhat�. Mind�ssze n�h�ny sziget sz�m�t kiv�telnek. Minden eml�s faj megkaphatja, b�r n�h�ny k�z�l�k hajlamosabb r� a t�bbihez k�pest. �zsia �s Afrika eset�ben a legf�bb v�rushordoz� a kutya. A veszetts�gt�rk�pen a pirossal jelzett ter�leteken a legnagyobb a vesz�ly, a narancss�rga r�szeken alacsonyabb a betegs�g el�fordul�sa, a feh�r ter�leteken pedig egy�ltal�n nem ismert ez v�rus. Ha gyan�s sz�munkra egy kutya, f�leg ezeken a vid�keken, soha m�g csak meg se �rints�k �ket, s ha megharap, azonnal �s halad�ktalanul k�rj�nk orvosi seg�ts�get!
A veszett kutya furcs�n viselkedik, er�sen ny�ladzik!

F�rgek �s �l�sk�d�k - a f�rgek k�z�l legjelent�sebbek, melyek az emberre n�zve is vesz�lyesek, az �gynevezett toxocara-f�rgek, melyek allergi�s reakci�t v�ltanak ki �s m�g vaks�got is okozhatnak. Azt�n ott van a h�lyagf�reg, mely a nyersh�s fogyaszt�s�val ker�lhet a szervezetbe.
A bolh�k �s a kullancsok is rengeteg baj forr�sai, sz�mos k�rokoz�t vihetnek �t az ember szervezet�be. A tuberkul�zis egy olyan betegs�g, amit mi is �tadhatunk a kuty�nak �s � is nek�nk. A t�netei �lland� k�h�g�s, v�res k�pet �s kapkod� l�legzetv�tel.

�rintkez�ssel terjed� betegs�gek - ilyenkor a kutya �gy is hordozhatja a betegs�get, hogy n�la nem jelentkeznek t�netek. P�ld�ul a szalmonell�t a kutya �s az ember ugyanabb�l a forr�sb�l kaphatja el, p�ld�ul fert�z�tt tej fogyaszt�s�val. A kuty�ra ez a betegs�g ritk�n jelent vesz�lyt, de ha m�gis, h�ny�st �s v�res hasmen�st okoz neki. Egyes betegs�gek m�g (ezeket n�v szerint nem soroln�m fel, mert sokat nem mondan�nak neked) �gy kaphat�k meg, hogy a kutya iszik szennyezett v�zb�l, pocsoly�b�l, patakb�l. M�s betegs�get p�ld�ul a t�voz� vizelettel val� �rintkez�s id�z el�. A kuty�k el�szeretettel szagolj�k meg m�s �llat otthagyott nyomait, el�g hozz��rni�k, m�ris megvan a baj.

Allergia - a kutya v�lthat ki allergi�t, ez viszket�st, t�ssz�g�st, k�nnyez�st okoz, m�gis az emberek a kuty�ra kev�sb� �rz�kenyek, sokkal ink�bb okoz allergi�s t�neteket a mi eset�nkben a macska. Ha m�gis el�fordul, akkor a kiv�lt� ok a kutyasz�r �s az arr�l lehull� korpa, esetleg a kutya sz�r�re ragadt vir�gporok, gombasp�r�k lehetnek.

Az itt felsorolt betegs�gek nem akartam, hogy r�miszt�en hassanak, de nem szabad homokba dugni a fej�nket csak az�rt, mert esetleg rajongunk a kuty�k�rt. S�t, nem is kell olyan k�vetkeztet�st levonni az itt olvasottakb�l, hogy jobb, ha nem tartunk kuty�t.
Csak nagyon figyelj�nk oda kedvenc�nkre �s magunkra is! �poljuk megfelel�en, figyelj�k, hogy ne �rintkezzen az utc�n ak�rmilyen furcsa maradv�nyokkal, �r�l�kkel, szem�ttel! Csak legy�nk �vatosak! S akkor kisebb az es�lye annak, hogy komoly baj t�rt�njen!