A KUTYATART�S TITKAI

Az ember �s a kutya bar�ts�ga m�r t�bb mint t�zezer �ve tart. Az id�k sor�n ez a kapcsolat a k�l�nb�z� fajok k�z�tt l�tez� egyik legszorosabb kapcsolatt� t�k�letesedett. Kuty�kat a vil�g minden pontj�n tartanak rn�s �s m�s okb�l. Valaki csak egy h� t�rsat keres benn�k, m�soknak nagy szolg�latot tesznek azzal, hogy �rzik a h�zat, vagy terelik az �llatokat. Sok orsz�gban pedig a vakok, a siketek �s a fogyat�kos emberek �let�t teszik teljess�.

A kutyatart�s nagy felel�ss�get r� a gazd�ra, egyed�l t�le f�gg, hogy kuty�j�ra milyen sors v�r. Ez�rt a kutyatart�sr�l nem szabad elhamarkodni n d�nt�st. A kuty�k t�rsas�gkedvel�k, kiegyens�lyozott �trendre., sok mozg�sra �s rendszeres orvosi ellen�rz�sre van sz�ks�g�k ahhoz, hogy eg�szs�gesek �s bar�ts�gosak maradjanak. Nagys�gukt�l, sz�n�kt�l �s fajt�jukt�l f�ggetlen�l mindannyian h�s�ges, odaad� �s szeret� bar�taik embert�rsaiknak, akikkel egy�tt �lnek ezen a F�ld�n.

A LAK�HELY

Ha a kutya a szabadban t�lti napjai nagy r�sz�t, gondoskodnunk kell arr�l, hogy a nagy meleg vagy �ppen a nagy hideg el�l egy el�g nagy, j�l elszigetelt �s v�delmet ny�jt� kutyah�zba h�z�dhasson. A kutya m�g ink�bb otthon �rzi majd mag�t, ha a h�z�ba egy, m�r a lak�sban nem haszn�lt sz�nyeget ter�t�nk. N�ha elker�lhetetlen, hogy kuty�nkat megk�ss�k. Ilyenkor a legk�m�letesebb megold�s, ha egy hossz� rudat fesz�t�nk ki a ker�t�s �s a kutyah�z k�z�, amely ment�n kedv�re szaladg�lhat. L�ncot vagy k�telet soha ne haszn�ljunk, mert ebbe a kutya belegabalyodhat, megs�r�lhet. Azt azonban sose felejts�k el, hogy kuty�nkat nem szabad �lland�an megk�tve tartanunk — egy er�s, biztons�gos ker�t�s ugyan�gy megv�di a kuty�t az elk�borl�st�l, mint a l�nc. Lak�sban ne tartsunk hossz� sz�r�, bund�s, nagy test� kuty�t.

AZ �TREND

A kutya csak akkor maradhat eg�szs�ges �s tarthatja meg j� form�j�t, ha feh�rj�ben �s rostanyagokban gazdag t�pl�l�kot adunk neki. Az �zletekben kaphat� kutyat�pok �sszet�tele biztos�tja az optim�lis, kiegyens�lyozott �trendet. Az emberi koszt marad�ka nem elegend� a kutya tests�ly�nak megtart�s�hoz �s az izmok fejl�d�s�hez. A hegyes csontok pedig m�g vesz�lyesek is lehetnek, mivel megakadhatnak a kutya tork�n, vagy m�g komolyabb probl�m�t is okozhatnak a nyel�cs�ben. Ne feledkezz�nk meg mindennap friss vizet adni kuty�nknak.

A MOZG�S

A szabadban v�gzett rendszeres mozg�s biztos�tja a kutya j� k�z�rzet�t. Nap mint nap egy ketrecben, lak�sban vagy egy sz�k udvarban �lni nagyon unalmas a kuty�nak, unalm�ban sokszor ugat�sba fog, ami a gazdin k�v�l a szomsz�dokat is zavarja. Napi egy, lak�sban tartottakn�l h�romn�gy kiad�s s�ta �s egy kis labd�z�s vagy j�t�k felkelti �s fenntartja a kutya figyelm�t, aktivit�s�t eg�sz napra, a b�skomors�ga, rong�l�si kedve is megel�zhet�.

A TISZTAS�G

A piszkos, elhanyagolt k�rnyezet sok olyan �l�sk�d�nek (p�ld�ul: b�lf�rgek, bolh�k, tetvek, kullancsok) kedvez, amelyek rossz napokat okozhatnak kuty�nknak. Ha m�r �szrevett�k ezeket az �l�sk�d�ket �llatunkon, leghelyesebb, ha �llatorvoshoz fordulunk seg�ts�g�rt. A legjobb megold�s azonban a megel�z�s, azaz, ha a kutya h�z�t, sz�nyeg�t �s k�zvetlen k�rnyezet�t rendszeresen takar�tjuk, fert�tlen�tj�k. Aj�nlatos f�l�vente f�regtelen�teni az �llatokat.

AZ OLT�SOK

A kuty�kat sok olyan betegs�g �rheti, amelyek vesz�lyeztetik �let�t, �s amelyek gy�gy�t�sa rendk�v�l hosszadalmas �s k�lts�ges. Teh�t jobb, ha ezeket a betegs�geket megel�zz�k, �s kuty�nkat beoltatjuk ellen�k. Ez nem csup�n a betegs�g megel�z�s�t jelenti, hanem hossz� t�von sokat sp�rolhatunk vele, �s cs�kkenthetj�k a fert�z�d�s kock�zat�t is. A veszetts�g elleni k�telez� olt�st �s a kombin�lt olt�sokat �vente meg kell ism�telni.

A BUNDA TISZT�N TART�SA

Kuty�nknak t�bb szempontb�l is j� szolg�latot tesz�nk bund�j�nak rendszeres tiszt�t�s�val. El�sz�r is, sz�r�t megszabad�tjuk a piszokt�l, a gubancokt�l, �s k�zben azt is ellen�rizhetj�k, hogy vannak-e a bund�j�ban �l�sk�d�k. Ha m�r k�ly�kkorban hozz�szoktatjuk kuty�nkat sz�r�nek kef�l�s�hez, sokkal egyszer�bben tudunk majd b�nni vele, �s k�nnyebben fog bar�tkozni is, ezenk�v�l ez egy kellemes, p�r perces egy�ttl�t a kuty�nkkal. Haszn�ljunk kutyasampont, k�l�nb�z� bolh�tlan�t� szereket �s bolhairt� nyak�rvet.

IVARTALANIT�S

�vente kuty�k sz�zezreinek kell elpusztulniuk csak az�rt, mert olyan helyre sz�lettek, ahova m�r nem tudj�k vagy nem akarj�k befogadni �ket. Az �gy elpuszt�tott kiskuty�k legt�bbje egy fut� kaland, egy nem v�rt vemhess�g eredm�nye. A probl�ma leghat�konyabb ellenszere az ivartalan�t�s. Ez nemcsak a nem k�v�nt kiskuty�k sz�m�nak cs�kken�s�vel, hanem m�s el�ny�kkel is j�r.

A nem ivartalan�tott kan kuty�k nagy t�vols�gokra is k�pesek elsz�kni az�rt, hogy egy n�st�nyre tal�ljanak. A randev� kedv��rt �tugorj�k a ker�t�st, ki�ss�k magukat a ker�t�s alatt. Ha �tk�zben egy m�sik kan kuty�val tal�lkoznak, rendszerint egym�snak esnek.

Az ivartalan�t�ssal cs�kkenthetj�k kuty�nk agresszivit�s�t �s vads�g�t, ami k�l�n�sen fontos olyan csal�dokban, ahol id�sek �s gyerekek �lnek. Az ivartalan�tott kutya sokkal engedelmesebb, �s mivel kev�sb� �rdeklik territ�rium�nak hat�rai, kev�sb� val�sz�n�, hogy megsz�kik otthonr�l, �s aut� alatt vagy gonosz emberek �ltal kiv�gezve veszti �let�t.

AZ UT�DGONDOZ�S

Egy n�st�ny kutya �vente k�tszer hozhat vil�gra ut�dokat, alkalmank�nt �ltal�ban hat kiskuty�t, de a nagyobb almok ak�r t�z k�ly�kb�l is �llhatnak. A folyamatos szaporulat, a sz�l�s �s a k�lyk�k felnevel�se nagy feladatot h�r�t a n�st�nyre, rossz hat�ssal van eg�szs�g�re, k�z�rzet�re, k�nnyen eml�- vagy m�hr�khoz vezethet. Nem k�nny� feladat el� �ll�tja a gazdit a kiskuty�k megfelel� elhelyez�se sem. Egy n�st�nynek egy �v alatt 12-20 k�lyke sz�letik, m�r ezeknek sem egyszer� otthont tal�lni. Ha pedig n�st�nyek sz�zair�l van sz�, a probl�ma megold�sa egyre kil�t�stalanabb� v�lik. Minden egyes k�ly�k, amely �nn�l j�tt vil�gra, egy-egy helyet von el a menhelyen v�rakoz�k vagy m�g az utc�n k�borl�k el�l.

A vemhes �s a k�lykeir�l gondoskod� n�st�nynek a megszokottn�l t�bb t�pra van sz�ks�ge, emellett h�romhetes korukt�l m�r a kiskuty�knak is szil�rd t�pl�l�kot kell adnunk. A n�st�ny minden erej�vel v�di kicsinyeit. Ilyenkor �gyeln�nk kell arra, hogy a csal�dban �l� kisgyerekeknek nehogy bajuk essen, amikor a k�lyk�kkel szeretn�nek j�tszani.

A M�T�T

Az ivartalan�tott n�st�ny kutya t�bb� nem esik �t a t�zel�si id�szakon, �gy a nem sz�vesen l�tott udvarl�k sem jelennek meg a h�z k�r�l. Az ivartalan�t�s ut�n kisebb az es�lye a r�kos vagy daganatos megbeteged�seknek is. Ha pedig kuty�nk eg�szs�ges, nem kell annyit k�lten�nk �llatorvosra, gy�gyszerekre.

Napjainkban korszer� �llatorvosi berendez�sek �s gy�gyszerek �llnak rendelkez�sre ahhoz, hogy a m�t�ti beavatkoz�s biztons�gos �s f�jdalommentes legyen, �s hogy kuty�nk miel�bb meggy�gyuljon. Az �llatorvos seg�ts�g�vel kiv�laszthatjuk, hogy melyik a legalkalmasabb id�pont a m�t�tre. Semmi sem indokolja, hogy a n�st�ny kuty�nak legal�bb egyszer mindenk�ppen ut�dokat kell a vil�gra hoznia, �s csak ut�na lehet ivartalan�ttatni. Ez t�vhit. Ellenkez�leg, min�l el�bb esik t�l az oper�ci�n, ann�l kevesebb probl�ma mer�lhet fel.

A WSPA eredeti kiadv�nya alapj�n a magyar v�ltozatot kiadta:
a Feh�rkereszt �llatv�d� Liga